Hogyan alakul ki?
A méhnyakrák kialakulásának leggyakoribb oka a humán papillomavírus (HPV) fertőzés, amely nemi úton terjed. A HPV-nek több típusa van, de néhány, úgynevezett magas kockázatú törzs (pl. HPV 16 és 18) felelős a legtöbb méhnyakrákos esetért. A fertőzés önmagában még nem jelent betegséget – az immunrendszer sokszor magától legyőzi –, de ha tartósan fennáll, sejtelváltozásokat okozhat, amelyek idővel daganattá alakulhatnak.
Milyen tünetekre kell figyelni?
A méhnyakrák a korai szakaszban gyakran nem okoz panaszt, ezért fontos a rendszeres, évente végzett méhnyakszűrés (citológia). Előrehaladottabb stádiumban azonban megjelenhetnek a következő tünetek:
- Két menstruáció közötti, vagy szexuális együttlét utáni vérzés
- Szokatlan hüvelyi folyás
- Alhasi vagy deréktáji fájdalom
- Fájdalmas közösülés
- Húgyúti panaszok, vizelési nehézségek
Ha ilyen tüneteket tapasztalsz, mindenképp fordulj nőgyógyászhoz!
A diagnózis és a kezelés
A méhnyakrák szűrése a citológiai vizsgálattal (Pap-teszt) történik, amely a méhnyak hámsejtjeinek elváltozásait mutatja ki. Ezt gyakran HPV-teszttel is kiegészítik. Gyanú esetén kolposzkópos vizsgálatra és szövettani mintavételre (biopszia) is sor kerülhet.
A kezelés a betegség stádiumától függ:
- Korai stádiumban a méhnyak egy részének eltávolítása (kúpkimetszés) is elegendő lehet.
- Előrehaladottabb esetekben műtétre (pl. méheltávolítás), sugárkezelésre vagy kemoterápiára is szükség lehet.
A kezelést mindig egyénre szabottan állítják össze a szakorvosok.
Megelőzés – van rá lehetőség
A méhnyakrák megelőzhető! A HPV elleni védőoltás, amely ma már elérhető fiatal lányok (és fiúk) számára is, jelentősen csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Emellett a rendszeres szűrővizsgálatok – akár panaszmentesen is – életet menthetnek.
![[Dr. Krasnyánszki]](/uploads/media_items/logo-transparent-original-20250410083508.180.90.s.png.webp){kind=logo}